A magas belső páratartalom amellett hogy rossz belső levegőminőséget okoz, a relatív hideg felületeken páralecsapódást eredményez. Ilyen pl.: a nyílászárók belső felülete, illetve a rosszul hőszigetelt falsarkok is. A páralecsapódás további következménye a penészesedés és a gombásodás.
A fenti problémán hatékony higroszabályozású szellőzési rendszer alkalmazásával segíthet, amely páratartalom függő légbevezetésből és légelvezetésből áll.
Bővebb információt a honlapon találhat.
Rendszerint nem. Ezek a légbevezetők “rövidre zárnák” a szobák légbevezetését, amelyek így alul-szellőztettek lennének és más szobák felé továbbítanák a fürdőszobában termelt párát. Ha a fürdőszobában nyílt égésterű gázkészülék üzemel, indokolt légbevezető elem elhelyezése. Ebben az esetben a szükséges darabszám és típus meghatározása tervezői feladat.
A probléma nem szükségszerűen a fürdőszoba légelvezető egységének hiányából adódik, hanem többnyire annak megléte esetén is. A légelvezetés mellett biztosítani kell a légutánpótlást a lakószobákban elhelyezett légbevezető elemeken keresztül. A szobákból hiányoznak a levegő beáramlását biztosító légbevezető elemek. Csak a bevezetett levegő mennyiségével arányos szennyezett légmennyiséget lehet elvezetni. A nem megfelelő légbevezetés, vagy a lakásban nem kielégítő légáramlás, a vizes helyiségek alul-szellőztetését eredményezheti.
Villanytűzhely működésekor általában nem indokolt. Annak érdekében, hogy ne zárjuk “rövidre” a szobák légbevezetőinek működését, légelvezetőkkel meg kell oldani az elszívást, így nincs szükség külön légbevezető egységre. Abban az esetben, ha nyílt égésterű gázkészülék (gáztűzhely, vagy cirkó) működik a konyhában, akkor viszont indokolt légbevezető elem alkalmazása.
A gázkészülék működési elvétől függően többféle megoldás létezik. Abban az esetben, ha a gázkészülék zárt égésterű (pl. gázkazán), tehát az égéshez szükséges levegőt zárt rendszerben, kívülről a szabadból kapja, illetve az égésterméket a kéményen keresztül vezetik el, rendszerint nincs szükség a levegő beáramoltatására. Az adott helyiség szellőztetését a légelvezető elemek -összhangban a szobák légbevezető elemeinek működésével- biztosítják.
Amennyiben a gázkészülék kéménybe kötött, vagy kéménybe nem kötött, nyílt égésterű, az égési levegőmennyiség utánpótlásról gondoskodni kell. Ebben az esetben az adott helyiségekben szükséges lehet rögzített minimum hozamú nem lezárható kivitelű légbevezető elemek beépítése. A beáramoltatott levegő mennyiségnek eleget kell tenni az előírásoknak.
Mivel a konyhai szagelszívók -különösen a kürtőbe nem kötött változatok- nem pótolják a szellőztetést, mind a gravitációs, mind pedig a gépi szívású légelvezetés mellett üzemeltethetők. Tapasztalat, hogy a konyhai szagelszívót pl. mosogatás esetén nem kapcsolják be.