Iskolák és óvodák

Helyiségenként szabályozott energiatakarékos szellőzés

Az iskolák és óvodaépületek, ezen belül a tantermek, folyosók, ebédlők, irodák, konyhák, vizesblokkok, könyvtárak, közös terek egymástól független komfortigényeket fogalmaznak meg az épület üzemeltetői számára. Ezeket a funkciók szerinti különböző helyiségeket, tereket más-más mértékben kell szellőztetni az egészséges környezet fenntartásának érdekében.

A tantermek megfelelő frisslevegő-ellátására a diákok koncentrálóképessége miatt  szükséges. Sokszor a légcserét csak a szünetekben történő ablaknyitással biztosítják. Téli időszakban ez a megoldás a belső léghőmérséklet gyors csökkenéséhez és jelentős hőveszteséghez vezet. Nyilván ez a gyors szellőztetés nem helyettesíti a folyamatos, és a tanulók igénye szerinti légcserét, mindazokon túl, hogy az ablakokon keresztül beáramló nagymértékű levegőmennyiség egyszerre történő felmelegítése komoly energiaszükséglettel jár. Ezen túlmenően, a szünetekben beengedett levegőmennyiség gyakran nem elég a teljes óra időtartamára, amelynek következményeképpen óra alatt is szellőztetni kénytelenek. Az ablak közelében lévő diákok ezért joggal panaszkodnak a huzatra, hidegérzetre, amely gyakran egy megfázás kiindulópontja is lehet.

A vizesblokkok és az ebédlők igencsak időszakos kihasználtsága miatt ezekben a terekben csak a használattal párhuzamosan javasolt a fokozott légcsere biztosítása. A nap nagy részében ezek a helyiségek használaton kívül maradnak. Az iskolaépületeken kívül, hagyományos óvodáinkban kora reggeltől kora délutánig folyamatosan fenn kell tartani a minimális légcserét, hiszen csemetéinknek is nagy szükségük van az egészséges, friss levegőre.

Ismeretes, hogy jelenlegi iskola- és óvodaépületeink túlnyomó többsége felújításra szorul. Az energetikai korszerűsítés többnyire a fűtési rendszert és a homlokzati nyílászárókat érinti. Több épület felújításánál elsődleges szempont a régi, elöregedett, huzatos ablakok korszerű, fokozott légzárásúra történő cseréje. A légmentesen záródó nyílászárók pozitív hőtechnikai és akusztikai tulajdonságai mellett negatívum, hogy az igényelt friss levegőt ezek a szerkezetek már nem képesek beengedni. Tehát a felújítással párhuzamosan szükség van annak vizsgálatára, hogy a napközben benn tartózkodó gyermekek, diákok, tanárok hogyan juthatnak megfelelő mennyiségű friss levegőhöz a lehető legkevesebb energiafelhasználás mellett. Ezért kihívást jelent, hogy energetikailag korszerűvé varázsoljunk egy épületet, de ennek az épületnek a belső komfortját is megfelelő szinten kell tartanunk mind a hőmérséklet, mind a páratartalom, mind az egyéb szennyező anyagok koncentrációja szempontjából.

Szennyező anyagok és a beltéri levegő minőség mutatói

A huzamosabb tartózkodásra szolgáló terek, így az osztálytermek, irodák, szobák, könyvtárak, közösségi terek belsőlevegő- minőségét mindenképpen egészséges szinten kell tartani. A terekben fejlődő túlzott mértékű nedvességet, szén-dioxidot, egyéb szennyező anyagokat, szagokat el kell távolítani ahhoz, hogy a koncentrálóképességet fenn lehessen tartani. Egy korszerűsítésnél, új építésnél figyelembe kell venni, hogy a különböző funkciójú terekben hányan, mennyi ideig tartózkodnak, és ennek függvényében egy szellőzőrendszert hogyan lehet telepíteni és szabályozottan működtetni.

Szellőztetés és páratartalom

Egy kisebb osztályteremben 20–30 diák, nagy előadóteremben viszont lehet hogy 100 főnél is többen vannak egyszerre.  Az emberek lélegzésük által 30–100 g/h, fő vízgőzt juttatnak a levegőbe.  Ezt a térből folyamatosan ki kell vonni ahhoz, hogy ne emelkedjen a relatív páratartalom 60-65 % fölé.  A relatív páratartalom értékét 40-60 % között kell tartani az optimális környezet fenntartásához.

Szellőztetés és szén-dioxid-koncentráció

Egy ember átlagosan 19 liter/óra CO2-t bocsát ki lélegzése által. Az úgynevezett Pettenkofer-szám – amely megfelel 1000 ppm-nek, és 0,1 tf % szén-dioxid-tartalomnak a levegőben – a jó levegő kritériuma. A szünetekben történő gyors ablaknyitásos szellőzéssel nem hozható le optimális szintre a CO2- koncentráció, ezért mindenképpen hatékony és energiatakarékos szellőzőrendszert kell alkalmazni. Az ebédlők, konyhák, tantermek, irodák különböző légcsere igényeit a szellőzőrendszernek le kell követnie, ellenkező esetben növekedhet a belső légállapottal elégedetlenek aránya.

Szagok és VOC (illékony szerves vegyületek)

Világszerte számos tanulmány kimutatta, hogy tereinkben sokféle egyéb szennyező anyag a szabványos előírásoknál sokkal nagyobb koncentrációban van jelen, különösen akkor, ha a szellőzés nem működik kielégítően.

A szagok és az illékony szerves anyagok felszabadulása a belső terekben jelentősen növeli a gyermekek és az oktatók megbetegedésének kockázatát, ezért folyamatos szellőzéssel szinten kell tartani a belső levegő minőségét.

Egy iskola vagy óvoda különböző rendeltetésű helyiségeiben nehéz megoldani a belső levegő minőség állandó megfelelő szinten tartását.

Aereco rendszer: a hatékony megoldás az iskolák és óvodák szellőztetésére

A megfelelő beltéri levegőminőség fenntartásához nem szabad feláldozni az épület pozitív energetikai jellemzőit. Fentiek alapján egyértelmű, hogy téli időszakban az ablakok nyitásával nem lehet energiahatékony légcserét megvalósítani. Mindenképpen meg kell oldani a levegő szabályozott módon történő bevezetését, illetve ezzel párhuzamosan a szennyezett levegő elvezetését. A telepített szellőzési rendszernek ezt a feladatot akkor is meg valósítania, amikor a termeket nem használják, és akkor is, amikor pl. az előadó zsúfolásig megtelik egy érdekes előadás alkalmával. A kihasználtság függvényében kell a rendszernek a légszállítást szabályozni, így biztosítható csak a jó belső levegőminőség.

A szén-dioxid-koncentráció jó paraméter egy terem belső levegőminőség-szennyezettségének jelzésére. Egy tanterem CO2-koncentrációja a teremben tartózkodó diákok számával és az eltelt idővel arányosan változik. Jól szemlélteti az ábra, hogy szellőzéssel, illetve szellőztetés nélkül, hogyan változik a szén-dioxid-koncentráció a teremben. Az ábrán látható, hogy szellőztetés nélküli termekben rövid idő elteltével ezt az értéket nagymértékben túl lehet lépni, amely károsan hat az egyének koncentrálóképességére.

Az Aereco rendszer a funkciók szerinti helyiségekre szabható, így más-más légcsere biztosítható a használat és az igények függvényében. A kiépítési, átalakítási, illetve üzemeltetési költségek egy adott intézmény szellőzőrendszerének kialakításakor befolyásoló jellemzők. Az Aereco rendszer esetében ezek a tényezők minimálisra redukálhatók.

Az épület adottságaitól függően választható páraérzékelős légbevezető elemek pára és/vagy mozgásérzékelős légelvezető, valamint CO2- és VOC érzékelős légelvezető elemek, és a szabályozott működésű központi ventilátorok összhangja biztosítja az épületekben az egészséges környezetet. Ezekkel az elemekkel fenntartható az optimális belső levegő minőség, amellett hogy a legkevesebb energiát használjuk fel, valamint minimalizáljuk a szellőzési hőveszteséget is.

Aereco rendszer elemei, a légbevezető, légelvezető elemek és a központi ventilátorok,az épület adottságai, valamint az  helyiségek funkciója alapján válogathatók össze, hogy minden helyiségben a legoptimálisabb légcsere valósulhasson meg.

Néhány megoldási javaslat:

A légbevezető elemek elhelyezése a homlokzati nyílászárókba vagy falszerkezetekbe történhet, akár utólagosan is. A különböző rendeltetési célnak megfelelő légelvezető elemek mennyezeten vagy oldalfalon kerülnek beépítésre, és az adottságok figyelembevételével, légcsatornán keresztül kapcsolódnak a központi ventilátor(ok)hoz. Ezzel hatékonyan távolítható el a szennyezett levegő, biztosítva, hogy az intézményekben tanulók, oktatók, nevelők az ott eltöltött idejükben megfelelő és egészséges környezetben tudják végezni feladataikat.