Meg kell tanulnunk, hogy jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes filtrációjának megszűnése eredményez!

Ez a tény most különös jelentőséggel bír régi épületek energetikai korszerűsítése esetén. Hiába költünk milliókat hőszigetelésre, és energetikai felújításra, ha aztán kényszerűen ablaknyitással dobjuk ki a nyereséget!

Érdemes figyelemmel lenni az alábbi számításokra, és a felújításnál gondoskodni a szellőző rendszerről is.

De mennyibe is kerül, ha ablaknyitással szellőztetünk?

Az épület szellőzési hőveszteségének meghatározásánál a legfontosabb tényező a légcsereszám, azaz az épületen belül egy óra alatt kicserélt levegő mennyisége. Egy régi építésű, nem hőszigetelt épület esetében, a magas filtráció miatt, az ablakokon, ajtókon és a falszerkezet résein keresztül kiáramlik a meleg levegő, amit a kintről érkező hideg levegő vált fel. Lehet, hogy nem is vagyunk tisztában azzal, hogy ez mekkora fűtési energia veszteséget is jelent.

Egy új, hőszigeteléssel és fokozott légzárású nyílászárókkal ellátott épület természetes szellőzése, a közel nullára lecsökkentett filtrációs hőveszteség miatt, rendkívül alacsony.

Azonban ahhoz, hogy egy ilyen, szinte légtömör épületben kezelni tudjuk a légcsere hiányából adódó levegőminőség romlást, mindenképpen szükség van egy jól megtervezett gépi szellőztető rendszerre, amely megfelelő mennyiségű tiszta, friss levegőt képes biztosítani. A szellőzés elengedhetetlenül fontos az egészséges lakókörnyezet fenntartásához, mivel eltávolítja a nedvességet és az állott levegőt, valamint a szagokat és a szennyező anyagokat, és friss levegővel helyettesíti azt. 


Lakóépület esetében, átlagos használat mellett 0,5 légcsereszámmal kalkulálhatunk a szellőző rendszer megtervezése esetén, mindennek a biztosítására.

Szellőző rendszer kiépítése nélkül, időszakosan elengedhetetlenül szükséges ablaknyitás mellett az energetikai számításnál 0,8 légcserével kell kalkulálni.

Valójában a szellőzési hőveszteség egzakt mérése meglehetősen összetett folyamat.

Egy ház térfogata (alapterület x belmagasság) = V m3, és a légcsereszám: n, akkor az óránként áthaladó levegő teljes mennyisége n × V m3 lesz. Ezt a levegőt a külső hőmérsékletről és a belső hőmérsékletre ΔT hőmérséklet-különbséggel kell felmelegíteni. 

-Ezt a légcsereszámot a belső hőmérsékletű levegőre értjük, így a sűrűsége 1,193 kg/m3. A levegő fajhője 1,04 kJ/kgK=0,289 Wh/kgK.-

Egy köbméter levegő egy kelvinen keresztüli felemeléséhez szükséges energia 0,33 wattóra, azaz köbméterenkénti hőkapacitása 0,33 Wh/m3K.

Így a teljes szellőztetési hőveszteség az alábbi képlet alapján számítható: Qv = 0,33 × n × V × ΔT (watt)

*Magyarországon a gáz fűtőértéke nem éri el a 36 MJ/Nm3 értéket, ami 10 kWh/Nm3 -nek felel meg. Ennek alapján a következő táblázat jól megmutatja, hogy egy 100 m2-es 2,7 m belmagasságú családi ház szellőzési hővesztesége hogyan alakul:

a. ablaknyitásos szellőztetés esetén:

b. folyamatosan működésű nem szabályozott gépi szellőzés esetén:

c. Aereco 90% hővisszanyerési hatásfokú hővisszanyerős szellőző rendszeresetén:

d. Aereco közpong páraszabályozott szellőző rendszer esetén: