Szellőztetni is okosan érdemes

Az energiahatékonyság javítása ma már nem csupán egy lehetőség a gazdaságosabb és környezetkímélőbb üzemeltetés érdekében, hanem elkerülhetetlenül szükségszerű lépések sorozata a megfizethető rezsiköltségek fenntartása miatt. 

A lakossági energiaárak vonatkozásában meghatározott átlagfogyasztás, egy 20 évnél régebbi és nem korszerűsített lakóépület esetében csupán 69 m²-es alapterületig biztosítja az épület hőszükségletének megfelelő energia mennyiséget.  
Ezt az energetikai tanúsítvány besorolása alapján pontosan ki lehet számítani.  

Ezért válik szükségszerűvé mindazon korszerűsítések elvégzése, ami az újonnan épült épületek esetében már alapkövetelmény.  

Ilyenek a kiválóan záródó ablakok, illetve a megfelelő homlokzati hőszigetelés. Az energiahatékony fűtőberendezések csak ezen alapok megléte esetén tudnak hatékonyan működni. 

Látni kell azonban azt is, hogy az ilyen jól szigetelt épületek már gyakorlatilag nem biztosítanak természetes szellőzést, úgy, mint húsz évvel korábban épült társaik. Akkoriban még nem volt gond a belső terek levegőminőségével, pontosan az épület természetes szellőzése miatt. Az ablaknyitásos szellőztetés jó kiegészítés volt. Ma már csupán ablaknyitogatással nem lehet fenntartani ezt a komfortot. Pontosan ezért nyernek egyre nagyobb teret a különböző gépi szellőztető berendezések. 

Energetikai számításokkal forintosítható az is, hogy a szükséges friss levegő bejuttatása milyen fűtési energiaveszteséget okoz, ha azt ablak nyitogatással próbáljuk megoldani. 

Egy 100 nm-es nem felújított épület esetében ez téli időszakban akár a havi 30.000 Ft-ot is elérheti, míg versenypiaci gázárak mellett ez akár több, mint 70.000.- Ft is lehet! 

Tehát ma már nem csupán komfort, de gazdasági kérdés is, hogy ne maradjon ki a felújításból, illetve az építésből a megfelelő szellőző berendezés. 

Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen műszaki megoldást válasszunk. 

A mai kor legmodernebb szellőzési megoldását a hővisszanyerős szellőzőgépek jelentik. Ez a megoldás az elhasznált meleg levegőben rejlő hőenergiát hasznosítja a bevezetett friss levegő felmelegítésére. Ezáltal a szellőzésből adódó fűtési energia veszteségek akár 90%-kal csökkenthetők. 

Látni kell azonban azt is, hogy egy ilyen rendszer kiépítése, az egész lakásra kiterjedő légtechnikai csővezeték hálózat miatt, már használatban lévő épület estében problémás lehet.  
Bár egy ilyen rendszer kiépítésének megtérülése, a rezsi árak függvényében ma már csupán néhány év, beruházási költsége mégis sok esetben akadálya a megvalósításnak. 

Ezért, ha igazán okosan akarjuk megoldani ezt a problémát, érdemes számításba venni egy másik alternatívát, amely ugyan hővisszanyerés nélkül, de helyiségenként, valós időben a pillanatnyi használat alapján, intelligens érzékelőkkel szabályozva biztosítja a komfortos szellőzést. Mindezt az ablakok nyitogatásához képest 70-75-%-kal kisebb energia veszteséggel. Nagy előny a rendkívül egyszerű kiépítés, így nem jelent akadályt az sem, ha az épület már használatban van. 
Mindezt a hővisszanyerős rendszer kiépítési költségének kb. harmadáért. 

Döntsünk bárhogy is, annak hatásait hosszú évekig fogjuk élvezni, vagy éppen bánni. Ezért érdemes mindig kikérni gépész tervező tanácsát.