Terjedhet szellőző rendszeren keresztül a vírus?

Először is: A Koronavírus 

Mint minden vírus, a koronavírus is szubmikroszkópikus biológiai organizmus, nem sejtes szerveződésű, és akár súlyos akut légzőszervi szindrómát, emberi légzőszervi betegséget okozhat. A vírus cseppfertőzéssel terjedhet, amely akár a levegőből közvetlenül, vagy bármilyen felületről a szervezetünkbe juthat. A levegőben rövid ideig tudnak csak lebegni a cseppek, viszont amint felülettel találkoznak, könnyen megtapadhatnak, és aktívak maradhatnak szokásos beltéri körülmények mellett, a levegőben akár 3 órán keresztül, a felületeken 2-3 napig is. 

A koronavírus és a szellőztető rendszerek kapcsolata

Életünk amúgy is jelentős részét zárt terekben töltjük, a COVID-19 világjárvány következtében még inkább a négy fal közé szorulunk, akár családunkkal együtt is. Ebben az időszakban az épületen belül a levegő minősége, szennyezettsége, így a szellőzés is fontos szerepet játszik mindennapi életünkben, ezért a biztonságunkra és egészségünkre is nagy hatással van a közvetlen környezetünket körülvevő levegő.

A tapasztalatok azt igazolják, hogy a vírusok nem terjednek a szellőzőrendszereken keresztül, főleg, ha tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használunk!

Egy ilyen rendszer a társasházi lakásoknál jellemzően úgy néz ki, hogy a belsőterű kiszolgáló helyiségekből (fürdő, konyha, WC helyiségek) szívjuk el az elhasznált levegőt és a tetősík fölött dobjuk ki a szabadba egy tetőventilátor segítségével. A friss levegő bevezetése, azaz a légutánpótlás az általános gyakorlat szerint nyílászárókba, külső határoló felületbe beépített légbevezető felületeken és elemeken keresztül biztosított. 

A lakások légtere depressziós, folyamatosan üzemelő rendszerek esetén, a vírus egy másik lakásra való átterjedésének a veszélye nem áll fent. 

A levegő vezetése, a légtér átöblítése, a friss levegő bejutási pontjától a levegő elvezetési pontjáig szigorúan egy irányban történik. 

Mérések sora azt is bizonyítja, hogy a vírusos időszakban növelni kell a légcsere intenzitását, ennek magyarázata, ha több külső levegőt vezetünk az épületekbe, elősegítjük a levegőben lévő szennyező anyagok hígítását, ami csökkenti a fertőzés kockázatát! Nyilván ez esetben meg kell növelni az épületből történő levegő mennyiségének az elvezetését is.

Továbbá a vírusrészecskék annyira kicsik, hogy nem ülepednek ki a nagy sebességgel mozgó levegőből a légcsatornák falára, így ez nem okoz problémát.

Ne felejtsük el! Jól szigetelt épületek esetén kizárólag folyamatos és szabályozott szellőzési rendszer kiépítésével kompenzálhatjuk azt a hiányt, amit az épület természetes filtrációjának megszűnése eredményez!

Az ablaknyitásos szellőzéssel nem tudjuk fenntartani az állandó megfelelő légcserét, hideg időben a hőkomfort romlás és ezáltal az energiaveszteség jelentős lehet, mindamellett, az időszakonkénti átszellőztetés nyilván azért segít a levegő hígításában. 

A már eleve szellőztetőrendszerrel felszerelt, de csak ezen berendezések időszakos működtetése esetén, javasolt az üzemidőt meghosszabbítani, kitolni. Az optimális megoldás az, ha az igény szerint működő szellőzőrendszer épül be, ahol a hét 7 napján a nap 24 órájában működne a rendszer változó intenzitással.

Ezenkívül függetlenül attól, hogy állandó (VAC) vagy változó áramlással (VAV) szellőztető rendszerek üzemelnek, a légáramlás növelésével kell működtetni. Különösen a VAV rendszereknél tanácsos növelni a minimális légáramot az üresedési periódusokban annak érdekében, hogy az épület tényleg “megtisztuljon”.

Recirkulációs rendszerek

Vannak olyan épületek, ahol recirkulációs rendszer dolgozik, azaz van visszakeverés a légtechnikában. Főleg a nagyobb irodaépületek, vagy csarnok jellegű létesítmények esetében használt megoldás. (Az ilyen rendszerek előnye pl. az éjszakai energiatakarékos üzemmód lehetőségében mutatkozik meg.) Feltételezhető, hogy az ilyen rendszer növelheti a fertőzés kockázatát. Ezért ajánlott kerülni a központosított recirkuláció alkalmazását ebben az időszakban. Erre megoldás a visszakeverő ág teljes zárása!

Fontos az is, hogy megakadályozzuk a “külső recirkuláció” lehetséges kockázatát. Ez azt jelenti, hogy az épületből elszívott levegő kidobási pontját messze helyezzük el a friss levegő bevezetési ponttól, figyelembe véve az uralkodó szél irányát.

Hővisszanyerős berendezések alkalmazása a légtechnikában

Energiamegtakarítás szempontjából kézenfekvőnek tűnik a legtöbb esetben a hővisszanyerős berendezések alkalmazása. Itt ügyelni kell, hogy semmiképpen ne forduljon elő, az elszívott levegő érintkezése a bejövő levegővel, csak a hőátadás történhet meg, hogy kizárjuk a fertőzés lehetőségét. Erre nyújt megoldást az otthonokban és akár irodákban is a lemezes hőcserélővel szerelt hővisszanyerős berendezés. Ez esetben a szabályozott légpótlás és elvezetés is befúvó ventilátor segítségével történik. A befújt levegő tisztán frisslevegős, előmelegítése az elszívott, használt meleglevegő hőtartalmával egy lemezes hővisszanyerőn keresztül történik. Mivel levegő visszakeverés nincsen, folyamatos üzem esetén családi házakban és társasházi lakásokban (főképpen az egymás fölötti lakások), irodákban, – az „átfertőződés” veszélye nem áll fenn. A forgódobos és bizonyos entalpia hőcserélők alkalmazása nem javasolt. 

A páratartalom

A páratartalom befolyásolja a vírusok terjedését az épületekben. Különböző elméletek léteznek, de egyértelmű, hogy a páratartalom szerepet játszik. Régóta azt az ajánlást próbálták megtartani, hogy a relatív páratartalom 40 és 60% között legyen. Ezen felül, testünk vírusokkal szembeni ellenállási képessége is sokkal nagyobb ezen páratartalom-tartományban.

A levegő szűrése

Bármely szűrő, amely eltávolítja a részecskéket a levegőből, csökkentheti a vírus expozícióját. A kérdés az, hogy mennyire hatékony a szűrő ahhoz, hogy jelentős hatást gyakoroljon a terjedésére. A vírus átlagos mérete 0,002 – 0,05 μm tartományban mozog, melyekre az új ISO 16890 szabvány szűrosztályozás szerint, a legnagyobb biztonságot ennek megfelelően az ePM1 80 % típusú HEPA szűrők adják. Ezek inkább általában orvosi műtökben használatos finom szűrők.

A vírus és baktériumölő ultraibolya besugárzás (UVGI) szintén alkalmazható. Az erős ultraibolya sugárzás inaktiválja a mikroorganizmusokat és hozzájárulhat a levegő és a felületek biztonságához és higiéniájához.

Összefoglalva: mit tehetünk a jó levegő biztosítása és a vírus terjedésének megakadályozása érdekében zárt terekben?

• Tisztán friss levegős és folyamatos működésű központi elszívásos rendszereket használjunk
• Növeljük a szellőzés intenzitását, így elősegítve a levegőben lévő szennyezők hígítását
• Ne legyen recirkuláció-visszakeverés a szellőzési rendszerben 
• A szűrők megszűrhetnek néhány vírust, de csak a HEPA szűrők a leghatékonyabbak

Eddig egyetlen tanulmány sem bizonyította, hogy a szellőztető rendszerek hozzájárulnának a betegségek és vírusok terjesztéséhez, sőt. 

Ezért a levegőt „tisztítószerként” felhasználva és a lehetséges kockázatok csökkentése érdekében, továbbra is a szellőztetést kell alkalmazni a betegségek, fertőzések megelőzésére zárt terekben.

A jelenlegi járványügyi helyzet arra is rá kell, hogy ébresszen bennünket, hogy vírusveszélyes időszakban a tiszta, friss levegő utánpótlása, csökkenti a vírusfertőzés kockázatát beltérben. Ezáltal a továbbfertőzés kockázatának csökkentése szempontjából is fontos a megfelelő szellőzés kialakítása.

Király Tamás

okl. gépészmérnök

MÉgKSZ elnökségi tag

cégvezető, Aereco Légtechnika Kft.